|
Sólyom László
(Pécs, 1942. január 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.
Édesapja jogász volt, a pénzügyi igazgatásban dolgozott, így iskoláit kezdetben Sopronban végezte, majd családjával együtt visszatért Pécsre. (Édesapját később elbocsátották mint „osztályidegent”). Középiskolai tanulmányait a korábbi pécsi főreálgimnáziumban, az akkor már Széchenyi István Gimnáziumban kezdte meg, itt érettségizett 1960-ban. Ezt követően felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt, zongora szakon. Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. Diplomájának megszerzése után egy évig a kispesti bíróság fogalmazója volt.
"Tudhattam, hogy nem lesz helyem a nemzeti együttműködés rendszerében" - interjú Sólyom Lászlóval
Joó Hajnalka|2011. 08. 01., 9:59
Fontos hatalmi egyensúlyt rúg fel és eltitkolja szándékait a választók elől a kormány azzal, hogy napi politikai érdekből, érdemi vita nélkül módosítja az alkotmányt - mondta az [origo]-nak Sólyom László korábbi államfő. Sólyom szerint néha az indokoltnál hevesebben támadták a kormányt, de az elmúlt egy évben "az alkotmány életfontosságú szerve kapott sebet", amit nem lehet szó nélkül hagyni. Beszélt arról is, hogyan élte meg, mikor megtudta, hogy nem kéri fel újabb ciklusra a kormány, bánja, hogy elnökként néha nem fogalmazott szókimondóbban, de eszébe sincs visszatérni a politikába.
- Áprilisban a Heti válasznak adott interjúban azt mondta, olyan ez új alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete: dagályos, semmi köze a modern színházépítészethez, a szakma tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltették át, de ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező. Egy évad már lezárult a kormány egyéves tevékenységével, igaz, a régi keretek között. Ez hogy tetszett?
- Az újdonság már idén megvolt. Nem az alaptörvény az igazi változás - az tartalmilag szinte teljesen megfelel a hatályos alkotmánynak -, hanem a hozzáállás az alkotmányhoz. Mindenki által látható jele ennek, ahogy napi politikai érdekből folyamatosan módosították az alkotmányt, akár az utolsó pillanatokban is, anélkül, hogy az indokokat tudni lehetett volna, így természetesen érdemi vita nélkül. Az alkotmány lényege és értelme ezzel szemben éppen az, hogy szilárd keretet szab mindenfajta politikai cselekvésnek, bármely politikai cél csak ezen belül valósítható meg. De nemcsak az alkotmánnyal volt így, ez jellemezte az egész időszak törvényhozását. A kormányzó többség kérdés nélkül, azonnal megszavazta a szavazás előtt behozott, korábban senki által nem hallott ötleteket. Pedig éppen az alkotmány és a jog instrumentális szemlélete, a jog puszta politikai eszközként való használata volt az, amivel a rendszerváltáskor szembefordultunk. Az elmúlt év tanulsága ugyanakkor az is, hogy ami a törvényhozásban történik, az az alkotmányos valóságnak csak egy töredéke. Az alkotmány élete egy jóval összetettebb és állandóbb erőtérben zajlik. Az én bizalmam ebben a húsz év alatt kiépült erős alkotmányos kultúrában van, amely már beivódott a jogászi hivatások gyakorlóiba, de az emberekbe is, és amely az új alkotmányt is a maga képére formálja. Úgy is mondhatnám, hogy amint elfogadták az új alaptörvényt, az gyakorlatilag kikerült szerzői kizárólagos uralma alól, most már az alkotmányos kultúra kölcsönhatásaiban alakul értelmezése és érvényesülése.
A Négy Mancs tovább folytatja a „műbalhét”
Száműzik a magyar libacombot az IKEA éttermeiből?
[2009.12.02. 17:17]
| Az IKEA svéd bútorkonszern éttermeinek étlapjáról eltűnik a magyar libacomb – a DPA német hírügynökség Berlinből keltezett jelentése szerint. Megint lecsapott a Négy Mancs a magyar libatenyésztőkre: az ARD „Tény” műsorában ugyanis újabb képtelen vád hangzott el a Négy Mancs részéről, mégpedig, hogy az IKEA éttermeiben felszolgált libacombok „tulajdonosait” élve kopasztották meg Magyarországon |
A szervezet szerint az ügyfelek érdeklődésükre azt a választ kapták, hogy a hús Németországban tartot libákból származik. Ám az a valóság, hogy a libák Magyarországról érkeztek. A Hamburger Abendblatt értesülése szerint a libákat élve kopasztják – amiről videófelvételek tanúskodnak. A képek állítólag több tiíezer illegálisan koppasztott libát mutatnak. A húst jelenleg adagonként 6,90 euróért kínálják – írja a Világgzadság Online.
Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke a közelmúltban a Négy Mancs a mostanit megelőző támadására a következőket mondta el az Élemiszer Online-nak: „Ezt a mostanit ismét egy kitervelt és mocskos kampánynak tartom, aminek semmi köze a valósághoz. Ezért úgy döntöttünk, hogy itthon, Magyarországon visszük perre a dolgot a Négy Manccsal. Folynak az előkészületek, készülőben a perközösség összehozása, amelyben – bízom benne –, részt vesz a magyar kormány is, hiszen ez már messze nem a baromfitermelők vagy a Termék Tanács ügye – az egész magyar élelmiszeripart, élelmiszerbiztonságot érte alattomos támadás. Ezért a Baromfi Termék Tanács legutóbbi elnökségi ülésén úgy döntött, a Négy Mancs hazug állításaival szemben Magyarországon kér jogorvoslatot. A BTT elnöksége egyúttal azzal a kéréssel fordult a földművelési és vidékfejlesztési miniszterhez, hogy a kormány ebben az ügyben tegyen diplomáciai, de még inkább jogi lépéseket.”
elelmiszer.hu
Magyarország 80% -át,a franciák 20%-át adták a libamáj termelésnek,ráadást a franciák levédették a libatömést,mint nemzeti kincset!Kinek áll érdekében a magyar gazdákat tönkretenni?A franciáknak miért nem szól az eu,hogy ne tömjék a libákat?Mit akar a négy mancs alapítvány?
Csendes Csaba: Hozz rá víg esztendőt
Magyarország állapota 2008 nyarán